RÓLUNK

A Pfanner családi vállalkozás gyökerei Max Hermann Pfannerig és az 1856-os évig nyúlnak vissza ...

Max Hermann Pfanner megvásárolja a lauterachi „Gasthaus Hirschen” vendéglőt egy kis sör- és szeszfőzdével. Már akkoriban is a régióból származó gyümölcsökből, különösen almából és körtéből pároltak pálinkát. Akkor még senki sem gondolta, hogy a cég Európa egyik legnagyobb almafeldolgozójává növi ki magát.

1919-ben az unoka, Hermann Pfanner vette át az üzletet, és a következő években mezőgazdasági termékek és borok kereskedelmével bővítette azt. Ezzel lerakta a mai vállalat alapjait: elindult a gyümölcsitalok gyártására való specializálódás.

Az 1920-as években a Pfanner megkezdte a gyümölcsborok gyártását, és gyümölcsös, édes almamustja igen közkedveltté vált a régióban. Az almamust nem más, mint frissen préselt gyümölcslé, általában alma és körte keverékéből.

A Boden-tó vidékének enyhe éghajlatán számos almafa terem a gyümölcsösökben. A gazdák által összegyűjtött gyümölcsöt a Pfanner család felvásárolta gyümölcsbor készítéséhez. Az összegyűjtött friss alma mennyisége igen jelentős volt – különösen úgy, hogy a munkát teljes egészében kézzel kellett elvégezni. Az egész család bevetésre került; a fiatalok és az idősek egyaránt részt vett a pakolásban!

1930 körül Hermann Pfanner végül megkezdte az alkoholmentes édes gyümölcslevek gyártását, és a tartósítás érdekében létrehozta az első kis pasztőröző üzemet Ausztriában. A pasztőrözés eljárását Louis Pasteur fejlesztette ki 1864-ben. Pasteur felfedezte, hogy rövid ideig tartó hevítés hatására vegyszerek használata nélkül is elpusztul az élelmiszerekben található mikroorganizmusok nagy része. Így az almamustból hosszú ideig eltartható gyümölcslé lett.

Hermann Pfanner nehéz gazdasági időkben hunyt el. Ferdinanda Pfanner óriási energiával és akaraterővel vitte tovább férje örökségét. A 2. világháború után fiatal gyermekeik, Hedwig, Hans, Erwin és Egon vették át a vállalkozást, akik már a 4. generációt képviselték.

Kemény munkával, takarékoskodással és ügyes ötletekkel – például a közeli Svájcból származó friss gyümölcsökre kötött megállapodásokkal – előteremtették a szükséges anyagi forrásokat, amelyeket folyamatosan a technológia fejlesztésébe és tökéletesítésébe fektettek be.

Akkoriban a gyümölcsleveket praktikus csatos üvegekbe palackozták. A Pfannernek már ekkor működött e célra egy nagy teljesítményű rendszere. A vastag falú palackok végtelen alkalommal kimoshatók és újratölthetők voltak. Bár a környezettudatosság még nem volt téma a médiában, a Pfanner családot az már akkoriban is jellemezte.

Az 1960-as években a vállalat új dimenziókat nyitott és gyors ütemben terjeszkedett. Amint a kép is mutatja, a kiviteli célországok ellátásához nagy mennyiségű almára volt szükség. A gyümölcsöt egész Ausztriából és a szomszédos országokból szerezték be, és vonatszerelvényekkel szállították a feldolgozási helyszínekre.

Továbbá az 1960-as éveket a nemzetközi üzleti tevékenység intenzív bővülése jellemezte a gyümölcslé-koncentrátumok területén, amelyeket exportra tartályokba töltöttek. A Pfanner almalé-koncentrátum akkoriban már a távoli Amerikában is keresett volt.

Az 1970-es években virágzott a Közel-Kelettel folytatott üzleti tevékenység: az Ausztriából származó Pfanner gyümölcslevek olyan arab országokba jutottak el, mint az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait vagy Katar.

A lauterachi székhelyen található gyártócsarnokot 1982-ben újjáépítették. Ez volt Hermann Pfanner első nagy építési projektje, aki a mai napig társasági tag és műszaki ügyvezető igazgató. A befektetés összege elérte a 20 millió schillinget – ami akkoriban hatalmas összeg volt.

A Pfanner 1983-ban úttörőként jeges teát kezdett gyártani. A gondos gyártási folyamat azóta sem sokat változott: a teákat ma is frissen főzik! A Pfanner piacra dobta az első 2 literes, csavaros kupakkal ellátott kiszerelést, amely ma a legnépszerűbb kiszerelés Németországban. 

Dr. Steger alkancellár 1984-ben állami címert adományozott a családi vállalkozásnak. Ezt a címert csak néhány olyan elismert vállalat viselheti, amely különleges érdemeket szerzett az osztrák gazdaságban vagy kiemelkedő szerepet tölt be a saját ágazatában. Az állami címert viselő Hans Pfanner büszke életművére.

A Pfanner 1985 és 1986 között Ennsben (Felső-Ausztria), a gyümölcstermő régiók közvetlen közelében egy nagy teljesítményű üzemet létesített gyümölcslé-koncentrátumok gyártására. További beruházások után ez az üzem ma már az italgyártás egyik legkorszerűbb és legerőforrás-hatékonyabb létesítményének számít.

A „Szüreteljetek Pfannert” kampány 1987-ben nagy visszhangra talált. Országszerte hirdetőtáblákat helyeztek el, amelyeken „leszüretelhető” gyümölcslédobozok voltak. A kampány nagy sikert aratott, és a „hadtestek” heteken át éjszakáról éjszakára az utcákra vonultak a kiürült plakátok újratöltésére. Pfanner – a gerillamarketing úttörője!

Toni Innauer síugró olimpiai bajnok ajánlóként működött közre a Pfanner tévéreklámjában az 1990-es évek elején. Innauer kétszer javította meg a sírepülés világcsúcsát. Ő volt az első síugró a történelem során, aki az 1976. március 6-i oberstdorfi sírepülőversenyen ötször 20 pontot kapott a bíróktól egy tökéletes, több mint 168 méteres repülésért. A síugráshoz és a gyümölcslékészítéshez is ügyességre van szükség, magyarázza Toni…

1993 és 1995 között a Pfanner új, innovatív csomagolórendszerekre állt rá, és egy második gyártóüzemet létesített Ennsben, amelyet a mai napig különféle beruházások keretében folyamatosan bővítenek.

1999-ben az osztrák sífutócsapat a Pfanner színeit viselte. Botvinov, Gandler, Hofmann és Stadlober urak aranyérmet nyertek a ramsaui világbajnokságon.

Németországban meredeken emelkedik a jeges tea fogyasztása. A Pfanner 2001-ben kezdte meg a gyümölcslé és a jeges tea gyártását Hamburgban, és azóta Németországban piacvezető ebben az ágazatban. A Pfanner ezzel a nagy globális szereplők fölé kerekedett. 2001-ben az ötödik generációs családtag Mag. Peter Pfanner először állt kamera elé egy tévéreklám erejéig. Napjainkban a „Peter Pfanner és a medve” reklámfilm már kultikusnak számít Ausztriában. Tekintse meg a korabeli videót itt.

A legjobb őszibarack-, nektarin-, sárgabarack- és epertermő régióban, a dél-olaszországi Policoróban 2012-ben kezdődött el a gyümölcsfeldolgozás a gyártó- és palackozóüzem felépítésével. Így a napérlelte gyümölcsök frissen dolgozhatók fel, és a finom gyümölcslevek közvetlenül palackozhatók.

2013 és 2015 között a vállalat összes telephelyén folyamatos beruházásokat hajtottak végre, többek között bővítették a tárolókapacitásokat és a gyártó létesítményeket, például az ennsi telephelyen aszeptikus PET-üzemet hozva létre, amely a világ legmodernebb ilyen létesítményei közé tartozik. Az aszeptikus szó arra utal, hogy minden olyan tiszta, mint egy kórházi műtőben. Tekintse meg ezt a videót, és győződjön meg saját szemével erről a tisztaságról.

2016-ban a Pfanner egy, a SIG által készített, korszerű, nagysebességű rendszert vásárolt. A Pfanner 1,0 literes gyümölcsléválasztékát elsőként kezdte el olyan kartonpalackokba tölteni, amelyekből közvetlenül is kényelmesen lehet inni, ezzel ismét bizonyítva innovációs erejét.

A Pfanner modern doboztöltő rendszerrel bővítette lauterachi telephelyét. Az új töltőüzemmel a vállalat a dobozos italok iránti keresletre reagált, és egyúttal erősítette gyártókapacitásait és rugalmasságát. Ez a beruházás is aláhúzta a Pfanner elkötelezettségét az innováció és a minőség folyamatos előmozdítása iránt.

A család napjainkban is aktívan támogatja a nemzetközileg is kiemelkedő, független, hagyományos vállalatot: a Pfanner egy 100%-ban családi vállalkozás, amely a Pfanner, Schneider és Dietrich családok tulajdonában van, akik külső vezetőkkel közösen irányítják a vállalatot. Ennyit a múltról, most pedig kezdjük el megírni a jövőt.…